Mátyásföld község reformátussága a Rákosszentmihály Sashalom Egyházközséghez tartozó gyülekezet részét képezte. Istentisztelet tartására -alkalmi megoldásként- a Baross Gábor utcai iskola egyik osztályterme szolgált. Nagyobb, jelesebb alkalmakra a mozit, vagy valamilyen más termet vettek igénybe.

1930. november 9-én megalakult a Mátyásföldi Protestáns Egyesület, mely szervezeti szabályzatában az alábbi célokat tűzte ki: 
1. A mátyásföldi protestáns egyházközség megalakulásának előkészítése.
2. A vallásosságnak, evangéliumi erkölcsnek, hazafiságnak és a felebaráti szeretetnek ápolása. 
3. Mátyásföldön templom és paplak építése.

A fentiekből kiderül, hogy elsődlegesen nem református, hanem protestáns templom építése volt a cél, vagyis közös evangélikus-református templom. Az akkori idők igen nagy vívmánya lett volna, ha ennek épül. Az elképzelések megvalósításában sokat segített a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének nagyvonalú felajánlása, miszerint a templom építésének helyéül odaajándékozza a tulajdonában lévő, báró Szurmay Sándor utca sarkán lévő telket.

A közérdek úgy kívánta azonban, hogy a leendő templom inkább új-Mátyásföldön legyen, tekintettel arra, hogy az elemi iskolán kívül semmilyen középülettel nem rendelkezett e terület. A Nyaralótulajdonosok Egyesülete osztotta ezt a véleményt, és felajánlotta, hogy az elajándékozott telket 4000 pengőért visszavásárolja 1940. évtől félévi 600 pengős részletekben.

A Mátyástöldi Protestáns Egyesület a községi elöljáróságnál igényt nyújtott be a Baross Gábor és a Gyár utca sarkán lévő telekre, melyet akkor piac- ként használtak. Mivel a piac körül minden telek villaszerű házakkal volt már beépítve, sokan szerették volna annak megszűntetését egészségtelen és szűkös mivoltára hivatkozva. A telek megszerzésének mégis igen sok akadálya volt. Talán a legnagyobb, hogy azt maga a községi főjegyző ellenezte. A főszolgabíróhoz, majd az alispánhoz beadott fellebbezés után 1936 végére sikerült a telket templomépítés céljára megszerezni. Az ügyben igen sokat tett az akkori Protestáns Egyesület két nagy alakja: Farkas Sándor alelnök és Földes Géza nyugdíjas tanító, elnök Az Egyesület választmányának már az 1935. november 30-án tartott ülésén jelentette Jaczkó Károly ellenőr, hogy 16.692 pengő áll rendelkezésre a templom megépítéséhez.

Az elnök vezetése alatt Templomépítő Bizottságot hoztak létre, s megbízták az építési tervek beszerzésével, a költségvetés összeállításával és a vállalkozókkal való tárgyalással.

Sándy Gyula műegyetemi tanártól kértek építési terveket, aki azokat elkészítette és a választmány el is fogadta.
A Nyaralótulajdonosok Egyesülete azonban, mint a mátyásföldi viszonyokhoz nem megfelelőt, elutasította.

Az 1936. december 30-i gyűlésen a Protestáns Egyesület húsz tagjának indítványára kimondták az egyesület feloszlatását. Ennek oka többirányú nézeteltérésekben keresendő. Személyi ellentétek is felmerültek, de a legsúlyosabb ellentét az építendő templombelső kultikus célra történő berendezése körül alakult ki.

A reformátusok nehezményezték az állandó oltár létesítését a templomban, az evangélikusok meg nem voltak hajlandók lemondani eziránti igényükről. Végül is a nézetkülönbség oda vezetett, hogy két külön templom építését határozták el. A költségekre már összegyűlt összeget arányosan elosztották.

Mátyásföldön 1937. január 1-vel megalakult a Mátyásföldi Református Fiókegyház. Ezután önálló szervezetként működött a Rákosszentmihály-Sashalmi gyülekezet mellett. Közös lelkipásztoruk Hörömpő Dezső volt.

A frissen megalakult fiókegyház kimondta templomépítési szándékát és a Csaba Rezső budapesti építőművész által benyújtott tervet fogadta el. A költségekhez szükséges fedezet egy részét (9.700 pengő) a feloszlott Protestáns Egyesülettől kapták, a többi különféle megajánlásokból, szeretetvendégségek szervezéséből, téglajegyek eladásából, házi perselyek gyűjtéséből, államsegélyből, főhatóságok adományaiból tevődött össze.

1937 őszén elkezdődött az építkezés, novemberre álltak a falak és a tető is. 1939 elején a torony is elkészült, csak a sisak hiányzott még. Ez utóbbit pénz hiányában csak később, 1940-ben sikerült megcsináltatni. A belső burkolat, valamint a bútorzat nagy része 1939 nyarán készült el miközben állandó pénzzavarral küzdött a kicsi alig 280 lelkes fiókegyház gyülekezete.

1939. október 1-re készen állt a templom a felszentelésre. Az október 2-án megjelent Magyar Értesítő így jelentette be az eseményt: „A Pestkörnyék kedves villa városában, Mátyásföldön vasárnap szentelte fel a protestánsok közös áldozatával épült új református templomot és a Petrencs Miklós nyugdíjas alezredes hadbíró ás felesége által (gyermekük halálának emlékére) adományozott új harangot Dr. Ravasz László dunamelléki püspök."

A háborús idők ezt a vidéket sem kerülték el. A templom megsérült tetőszerkezetét ideiglenesen helyrehozták, néhányszor kisebb renováláson esett át. 1980-ban a toronysisak újult meg, 1989-ban új fedélszerkezetet és fedést kapott.

Az épület belső felújítása 1989-ben történt meg az egyházközség tagjainak adományaiból. Az új, vörösfenyőből készült szószék és úrasztala, valamint a Református Egyház címere Szőcs Albert mátyásföldi fafaragó munkája.

A külső és belső stílusában az erdélyi fatemplomokra emlékeztető szép épület tornyát 1993 tavaszán-nyarán hozták eredeti állapotba, szintén önerőből. A templom teljes külső tatarozására 1994-ben a belső felújításra pedig 1996-ban került sor.

1999-ben karzattal bővült a templom, amely 45 újabb ülőhelyet biztosított a megnövekedett létszámú vasárnapi gyülekezet számára, majd 2000-ben a régi ablakok cseréjére került sor. 2002-ben egy viharkár után kellett a toronysisakon palajavítást végezni. A templom előtti kisebb terület telken belül az istentiszteletek után a közösségi élet kedvelt szinterévé vált, így 2005-ben díszburkolatot kapott.

2009-ben a torony homlokzatának felújítása, a vakolás kijavítása és festése készült el, majd 2012-ben a teljes villamoshálózat cseréje és belső festés újította meg az épületet.

A covid járvány csendes éveiben a templom technikai eszközeinek fejlesztése történt meg, ezáltal alkalmassá lett az istentiszteletek élő közvetítésére, amely azóta is folyamatosan történik.

2021-ben a gyülekezet egy régi tervét tudta valóra váltani, melyben a templom bővítése és teljeskörű felújítása történhetett meg. A Dunamelléki Református Egyházkerület Elnöksége 65 M Forint támogatást ígért a munkálatokhoz, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködéséből állami támogatásból kapott meg. A végső költségvetés 85 M forint lett, amelynek fennmaradó részét a gyülekezet adományaiból tudták fedezni. A terveket Kamaszné Fodor Ildikó tervező asszony és Kamasz József készítették. Az építkezés munkálatainak 95%-át Hullán Botond vállakozó, gyülekezeti tag végezte, napi jelenlétével vezette és ellenőrizte. 2021. április 12-én egy nap alatt ürítették ki a templomot, hogy másnap megkezdődhessenek a bontások és ezzel párhuzamosan a bővítés előkészítése. Hatnapos munkahéttel hihetetlen gyorsasággal haladt előre az építkezés, egy nap leállás sem volt. Folyamatosan volt munkaerő - nem is akármilyen, rendes, becsületes, dolgozni tudó és akaró emberekből, volt építőanyag, szakszerű eligazítás és munkafelügyelet. 2021. szeptember 6-án, a 118. munkanapon 97%-os készültséggel a beruházás lényegi része befejeződött. A felújítás alatt istentiszteleteinket a gyülekezeti ház udvarán tartották.

Elkészült munkálatok:

• templomtér bővítése 26 m² alapterülettel oldalirányban karzattal, 70 új ülőhely biztosítására
• teljes tetőfelújítás, toronysisakon és templomhajón egyaránt, a faszerkezet javítása, pótlása, megerősítése, kezelése, új részen bekapcsolása a régi tetőszerkezetbe. Új lécezés, veszélyes hulladékként kezelendő régi pala elbontása, új palaborítás hófogóval kiegészítve, esőcsatornák bádogos munkák elkészítése
• teljes külső homlokzat szigetelése, nemesvakolattal való színezése, lábazati kövek megtisztítása, pótlása
• akadálymentesített oldalbejárat készítése
• új villámvédelmi rendszer kiépítése
• belső teljes felújítás, belső mennyezet teljes elbontása, tűzálló gipszkartonnal való újbóli kiépítése, szigetelése
• teljes belső festés
• belső padlóburkolat cseréje (járólap) 200 m²
• hátsó gépkocsibejáró térkövezése (munkálatok utáni helyreállítása)
• nyílászárók felújítása, áthelyezése, újak készítése (ajtók, főhomlokzati ablakok)
• fa lépcsőborítás. A nyílászárókat (új ajtók, ablakok), belső fakorlátot az új karzatra, lépcsőburkolatot Payer Zsolt asztalosmester készítette.
• elektromos hálózat kiegészítése és felülvizsgálata. A villamossági munkálatok Kovács Miklós gyülekezeti tagunk önkéntes adománymunkájával készültek el.
• Keszthelyi Károly vállalkozó és munkatársai a légtechnika elbontásán és korszerűbb kiépítésétén dolgoztak az épületben. A légtechnika korszerűsítését, a hűtést, fűtést napenergia használatával már előkészítettük, így költségmentessé vált a templom fűtése. Most szakmai tudásuk és igényes kivitelezésükkel alapján még komfortosabbá vált.
• korlátok, kapaszkodók készítése akadálymentesített feljáróhoz és karzathoz. A külső-belső fémkorlátokat Kurgyis József nyugalmazott péceli pünkösdi lelkész (lakatos) készítette.
• padok szerkezeti felújítását, festését Dobronyi Károly asztalosmester végezte
• az új padokra Kovács Sándor presbiter-kárpitos készített párnákat
• a sort természetesen lehetne folytatni sokáig azokkal, akik szívükön viselték az építkezésünket, adományaikkal, vagy kétkezi munkájukkal segítették

Az építkezés után 2022-ben a templomkert rendezésére került sor térkövezéssel és a zöld felületek kialakításával.